.............................
Anta Dunguz, szur-raga Dunguz, …
Ekkor felállt a három magyar tudós aki részt vett a konferencián és elkezdték énekelni,hogy:
Antanténusz, szórakaténusz, Szóraka-tiki-taka-alabala-bambusz
Az angol tudósnak kiestek a jegyzetek a kezéből és csak annyit tudott kinyögni,hogy önök ezt honnét tudják?
Azt válaszolták,hogy nem tudjuk,hogy honnét, valószínűleg még gyerek korunkban tanultuk a szüleinktől vagy a nagyszüleinktől.
„Anta Dunguz, szur-raga Dunguz, szur-raga digi-daga ala-hala Bambúz”
A nyersfordítás:
„Kelj föl Dunguz, szülj reggelt Dunguz, Szülj reggelt, áradj, terjedj, vágjad, űzzed Bambuszt!”
A sumeroknál ugyanis a Dunguz a Nap (istenség), a Bambuz az éj (sötétség istene) volt.”
Ennek a mondókának a kissé már eltorzult változata amit mi tudunk.