Tényleg van mit rendbetenni bilincseket kattintgatni a sport házatáján is
Ferencvárosi C-közép facebook
"76 ezres szemetes. Milliós lapátok a KKNKKA - n. Közérdekű.
Közben kiszárad a Velencei - tó. Korábban itt, a Ferenczvárosi C-középen többször írtunk a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiáról. Arról, hogy az eredetileg 50–51 milliárdosnak ismert beruházás költsége a rendelkezésünkre álló információk szerint közel 70 milliárd forintra emelkedhetett. Arról is, hogy az akadémiával - és a magyar sporttal - kapcsolatban hat olyan „kétezres”, nem nyilvános kormányhatározat született, amelyeknek egyelőre csak a címét ismerjük.
Most Szemán Róbert újabb dokumentumokat hozott nyilvánosságra. És azt hiszem, kezdjük érteni, miért lenne fontos végre minden iratot megismerni.
A több ezer soros beszerzési táblázatban egészen érdekes tételek szerepelnek.
Egy ötliteres szemetes 76 237 forintért. Egy WC-kefetartó 448 340 forintért. Falitükrök 170 és 237 ezer forintért. Huszonnyolc tanmedencelapát összesen közel 30 millió forintért.
Ezek a közzétett dokumentumokban szereplő árak. Hogy pontosan milyen műszaki tartalom és költségek vannak mögöttük, azt a teljes szerződéses dokumentációból lehetne megállapítani. Megnézte már valaki??
Kíváncsi lennék, ki és milyen számítások alapján találta ezeket elfogadhatónak.
És arra is, hogy miért egy NERES építőipari generálkivitelezőn keresztül kellett speciális sporteszközöket beszerezni. Kik voltak a tényleges beszállítók? Milyen áron adták tovább az eszközöket? Ki ellenőrizte mindezt?
Van azonban egy másik érdekes részlet is.
Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke az áprilisi közgyűlésen Szemán beszámolója szerint arról beszélt, hogy a szövetségnek semmi köze nem volt az akadémia építéséhez. Nyilván. Akkor még helyettes államtitkár is volt.
Ehhez képest a 1584/2020-as kormányhatározat kifejezetten rendelkezett az MKKSZ közreműködésének biztosításáról, a most nyilvánosságra hozott kooperációs jegyzőkönyvben pedig az akadémia vezetőinek neve is szerepel.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a szövetség döntött a kivitelezésről vagy a beszerzési árakról. Ki van ám ez találva.
De akkor pontosan miben működött közre? Ki határozta meg a sportszakmai igényeket? És ki ellenőrizte, hogy végül mennyiért szerezték be az eszközöket?
Ismétlem: Schmidt Gábor korábban helyettes államtitkárként is dolgozott a sportirányításban. Szakács Bálint, az MKKSZ főtitkára pedig az akadémiai alapítvány kuratóriumi tagja is, akinek külön díjazásával kapcsolatban már korábban kérdéseket tettem fel. Saját magának emelt fizut az egyszerre szövetségi főtitkár és akadémiai főkommunikátor.
Azokra sem érkezett válasz. Hallgatás van.
Most pedig itt vannak az újabb iratok, miközben a beruházás teljes finanszírozása továbbra sem átlátható. Fél évvel a “rendszerváltás” után is vakon (?) vagyunk.
Kálnoki-Kiss Attilától, a sportirányításért felelős államtitkártól is érdemes lenne megkérdezni, hogy ismeri-e a sukorói akadémia teljes költségvetését, a nem nyilvános kormányhatározatok tartalmát és az ezek alapján biztosított forrásokat.
Ha igen, miért nem ismerheti meg ugyanezt a nyilvánosság?
Ha pedig nem, akkor ki látja át ezt az egész beruházást? Schmidt Gábor? Esetleg Schmidt Ádám, Kovács Kati férje, volt sportállamtitkár?
Szemán Róbert szerint a költségekben akár több tízmilliárd forintos túlárazás is lehet. A bemutatott tételek azonban már önmagukban indokolják, hogy valaki végre tételesen megvizsgálja a beszerzéseket. Vagy ez már megtörtént? Vagy mi történik?
Mert azért mégiscsak közel 70 milliárd forintnyi közpénzről beszélünk a kiszáradó Velencei - tó partján.
Hat nem nyilvános kormányhatározat Sukoró kapcsán, és több mint 200 a magyar sportban. Újabb és újabb szerződésmódosítások. Meglepő beszerzési árak. Egymással összefonódó sportszervezeti és állami vezetői szerepek. És rengeteg megválaszolatlan kérdés. De nyugodjon meg mindenki: az érintettek többsége továbbra is felveszi a fizetését.
Senkit nem zavar ez az egész?
Vagy a magyar sportban már az is természetes, hogy egy több tízmilliárdos beruházásról a nyilvánosság csak közérdekű adatigénylésekből és nyilvánosságra került dokumentumokból próbálja összerakni, hogy valójában mi történt?
Schmidt Gábor, Kálnoki-Kiss Attila, Szakács Bálint. És a többiek.
A kérdések továbbra is állnak.
És azt hiszem, 70 milliárd forintért már néhány válasz is beleférhetne.
