120 szó a dunántúl nyugati feléről

http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/16284/acsko_keta_viribul-120_szo_amit_mashol_nem_ertenek_csak_nyugat-m/?fbclid=IwAR1u2AUTPMbpe8RNqepMYr-2dkLntPOoYS2PKCk4CqQnKK3qX3sBbAdE-to

Vazsmegye, Vazsvár, ott terem a legvár" - ezt a zöngésedést szemléltető mondókát talán már sok olvasó hallotta, az „ázsványvíz" vagy a „zsvédasztal" szót ebben a formában azonban valószínűleg csak azok, akik gyakran járnak az ország nyugati végein. A Dunántúl egyes vidékeire, főleg falvaira jellemző a nyílt és zárt „e" hang éles elkülönülése, például az "ember" szóban az első "e" nyílt (az "á" betűhöz közelít), a második "e" zárt (az "é" betűhöz közelít). Ilyen a magán- és mássalhangzók hosszának elmozdulása is, például a "Takarittónő okossan kitörüli a hüttőt, de nem a fehérret, hanem a pirossat." Idősek használják még az úgynevezett diftongust is, amikor "jól" helyett "juól"-t vagy "szép" helyett "sziép"-et mondanak.

Az alábbi "szótár" olyan egyedi szavakat és kifejezéseket tartalmaz, amelyek leginkább a Nyugat-Dunántúlon használatosak. Saját tapasztalatból vett személyes gyűjtés ez, ebből következően nyelvtörténetileg erősen hiányos, és csak részben mutat átfedést más dunántúliak hasonló szótárával, mert ezek bizony falvanként is bőven eltérhetnek.



Talán azért majd sokan a saját szülőföldjük nyelvjárására ismernek benne. Íme a kis gyűjtés:

Acskó = zacskó
Ágyruha = ágynemű
Baca = ostoba, hülye
Banga = hülye, ostoba
Barac = barack
Báttya = nagybácsi
Bejár = beáll (autóval)
Benn = benne
Betesz = becsuk (ajtót)
Bólint / bólogat = szunyókál
Bolondján van = rossz a hangulata
Bosztohó = durva
Büdösmargit = poloska
Csekmet = bozótos, rendetlen
Csepőtés = bozótos
Csingál = lóg (korlátról)
Csingavas = bicikli támasztó vas
Csiszál = dörzsölve símogat
Csösszen = súrlódik valaminek a felületén
Döglik = lustálkodik
Döher = kövér
Döndörej = kövér
Egyes gyerek = egyke
Egyszerre = rögtön, azonnal
Elmehetsz vele = meg fogod bánni
Épül = építkezik
Észér = pénzsóvár, kapzsi
Faragó = hegyező
Fekvőbirtok = lusta
Felbont (ágyat) = megágyaz
Férfigyerek = fiú
Fókodik = szárad, de még nedves (ruha)
Fosztorgat = szorongat, ruhájától megfoszt
Fönek = felfelé
Fölfújhatod = meg fogod bánni
Gabna = gabona
Gaborgyás = rossz a hangulata
Gavics = kavics
Gebula = betegség, megfázás
Geggyül vkit = gondoskodik vkiről (főleg gyerekről)
Görög = ivarzik (főleg disznó)
Grábla = gereblye
Granatér = krumplistészta
Gyoha = pocak
Gyömbül = begyömöszöl
Győtény = szulák, hasonló gyomnövény
Hángedli = előke (kisgyereken evés közben)
Hébér = lopó(tök)
Hömbölödik = legurul
Iperedik = felnő
Ízvíz eszű = buta
Kágyilló = meztelen csiga (van, ahol kágyula vagy gágyu)
Kakashinta = mérleghinta
Kehe = betegség, megfázás
Keta = nyomi
Kicsinyesként = apránként, fokozatosan
Kifütt = felfűt (házat)
Kiimporít = kizavar, kiparancsol
Kiszab = kitép
Köped = hámlik
Köpeszt = hámlaszt
Köszönt neki = köszön neki
Kukorékol = korán ébren van
Kulló = négykerekű háztartási szekér
Kutymorog = emésztő hangot ad ki
Külömbgyebb = különb
Lánygyerek = lány
Leginnye = barátja, fiúja
Lenek = lefelé
Leppül = legyez, integet, mutogat (főleg függőlegesen)
Majorság = baromfi
Majrévas = kapaszkodó (autóban)
Málna = szörp
Maradatlan = izgő-mozgó
Megcsiccsen = megsavanyodik (bor)
Megfejbekül = fejbe vág
Meggyalogol = kiengesztel, bocsánatot kér
Meg van mekkenve = elbambult
Mindenegyi = mindegyik
Napos napja = pontos évfordulója, ünnepe
Ne légy fa = ne légy érzéketlen
Nem érte benn az írás = évvesztes
Nődögél = lassan nő
Nyénnye = nagynéni
Ökörborgyu = nagyon hülye
Ölömbül = tombol, ordítozik
Öregje = vminek a nagyobb példányai (pl. krumpli)
Palánt = palánta
Palántol = palántát ültet
Passog = pislog
Pazul = pazarol
Pekedli = ételtartó
Pelyvakutyó = szénáskamra, pajta
Pencizik = lefekszik
Pisztergál = piszkál
Porozinkó = császármorzsa
Préshurka = disznósajt
Prezbors = disznósajt
Rajt = rajta
Rempül = szid
Sporhelt = sparherd, sparhelt (régi tűzhely)
Srácca = barátja, fiúja
Szárogat = szárít
Szárogató = szárító
Szegényem = szegénykém
Szemérmestest = nemi szervek
Szétposszan = kipukkan, szétfröccsen
Szőcsiny = szemölcs
Tartatlan = nem kitartó
Telázsi, stelázsi = polc (spájzban, konyhában)
Tele van a valoga = nagyon részeg
Tergyeget = legyez, integet, mutogat (főleg vízszintesen)
Tészta = sütemény
Tixó = cellux
Topa = nyomi
Vicsorog = vigyorog
Villanyáram = villany, áram
Vindő = zsíros bödön
Viribül = későn ébren van
Zsindő, sindő = cserép, zsindely