Milyen világ volt az 1930-as 40-es években

Öreganyám 9 évet élt az Esztergomi X apácarend iskolájában (x mert mindig elfelejtem a nevüket,már keresem hátha ráismerek a névre,állítólag megszüntették ezt is a háború után a kommunisták)
3 hónaponként mehettek haza vagy jöhetett látogató hozzájuk.
Néha kivitték őket sétálni a városba egyenes sorban a sor két végén apácák.
Együtt mosdottak ,mindenki odaállt a mosdójához és vezényszóra levették a ruhájukat a felsőjüket de a mellüket fedte valami elötte felvett rátekert törölköző.Nemtudom hogyan fürödtek gondolom zuhanyoztak de a mosdást együtt csinálták.
Az első tanórát közös imával kezdték.
Némafilmeket vetítettek nekik ahol a vetítőt tekerő pap vagy apáca volt a narrátor.
Általában a lányok helyes életéről szóltak a filmek.

(Egyszer átpakoltam összerendeztem egyedül az esztergomi főplébánia könyvtárát,hiperszuper könyvek vannak ott,nagyonrégi tankönyvek cserkészkönyvek csupa csupa részletekbemenően minden kérdést megmagyarázó  példamutató józan normális kiadvány,onnan nézve azokat olvasva egészen rémisztő a világ a fiatalok mostani nevelése vagy inkább nevelésének hiánya.)

Néha éjfél után a legszebb álmukból vitték őket imádkozni a kápolnába.(tudták az apácák mikor van megfelelő csend)
Öregapám a seregből jövet menet bement a teharautóval Esztergomba és tudta melyik az a kollégiumi szoba és titkos leveleket küldött neki fel valakivel.

Amikor a háború az országban már végetért az oroszok az Esztergom-kertvárosi laktanyából esténként kijártak kertvárosba és bekopograttak a házakba,ételért ruháért és oda pláne ahol lányok voltak,ahol nem fogadták őket megfelelően azoknak baja lehetett belőle.Akit kiskatonát elkaptak kusurranáskor  azt fejbelőtték vagy soha nem térhetett haza.Öreganyáméknál lakott a bázis parancsnoka ezért biztonságban voltak,hozzájuk sosem kopogtattak katonák.