Már előre tudják mit fognak építeni a lerombolt műemlékek helyére

Ahelyett hogy kijelölnének BP külső kerületeiben nagykiterjedésű üres vagy műemléki szinten értéktelen területeket ahová kimondottan egy modern felhőkarcolós várost tervezhetnének inkább bontják a belvárosi műemlékeket ahová már előre kigondolták a modernebbet és magasabbat.

http://alfahir.hu/2017/01/23/budapest_ix_kerulet_ferencvaros_jobbik_hegedus_lorantne_epiteszet


Meghackelte építési szabályzatait a IX. kerület? - Oda a városkép, ha sokkal magasabb házak épülnek

Szűcs Balázs, a IX. kerület főépítésze is reagált a portálunk kérdéseire a ferencvárosi házbontásokat illetően, de az országos politika sem maradt közömbös az épített örökségünk körül kibontakozott vita kapcsán: az Alfahírrel Hegedűs Lorántné, a kerület jobbikos országgyűlési képviselője osztotta meg gondolatait az ügyben.
Végre, itt a hivatalos álláspont

Szűcs Balázs főépítész reakciója Szilágyi Zsolttal, a kerület jobbikos önkormányzati képviselőjével készült interjúnk után érkezett meg szerkesztőségünkbe. A szakember levelében az alábbiakkal magyarázta, hogy művészettörténeti és városképi szempontból is fontos ingatlanok kerültek bontandó kategóriába Ferencvárosban:

"A hivatkozott mellékletben szereplő rehabilitációs területen lévő egyéb épületek bontását - a gazdaságosan felújítható épületekkel szemben - azok csak gazdaságtalanul felújítható mivoltuk, véglegetekig leromlott műszaki állapotuk és a hazai és nemzetközi szakma által is elismert városrehabilitációs folyamat végrehajtása (sötét közterületek kiszélesítése, zöldfelületek kialakítása, parkolási helyezte javítása) indokolja."

Szűcs Balázs

A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) által védendőnek titulált 16 ingatlan Szűcs szerint "akadályozza a városrehabilitációs folyamat kulcselemeinek végrehajtását", és kiemelte:

ő is fontosnak tartja az értékes homlokzatok és a történelmi utcakép megőrzését.

Az Erkel Ferenc utca 18. lebontása kapcsán a főépítész külön felhívta az FME figyelmét: a ház lerombolásáról szóló döntést a korábbi polgármester dr. Gegesy Ferenc hagyta jóvá.

Mint írta: a "hozzáállás" azóta pozitívan, de a jogrendet szilárdan tartó módon változott meg.

Leszögezi:

"Az ingatlanok építési szabályait a hatályos Kerületi Építési Szabályzat tartalmazza."

Ez akár megnyugtató is lehetne, de láss csodát, sajnos mégsem az.
Befektetői érdekek miatt rossz gazda az önkormányzat?

Korábbi cikkünkben már volt szó róla, hogy a ferencvárosi bontási szándékok mögött kő kemény, befektetői anyagi érdekek állhatnak, most ezt a gyanút csak tovább erősítette a kerület jobbikos országgyűlési képviselőjével, Hegedűs Lorántnéval folytatott beszélgetésünk.

A vezető ellenzéki párt politikusa szerint a IX. kerületben nagyon is sok kifogásolni való akad a Szűcs Balázs által hivatkozott dokumentummal:

"Nemrég, egymás után többször is, különböző kerületegységekre (4-5 utca által határolt területekre) vonatkozóan módosították a Kerületi Építési Szabályzatot, ami betűre megmondja, hogy ki, hova, mekkorát építhet és telkekre lebontva azonnali építési jogosultságot eredményez."

Hegedűs Lorántné szerint a szóban fogó területeken mindenhol a többszörösére növelték a szintterületi mutatót, ami azt jelenti, hogy a jövőben itt a jelenlegi házak helyére mélységükben és magasságukban is jóval méretesebb ingatlanokat építenének.


Amellett, hogy ez sokkal intenzívebb beépítést tesz lehetővé - ami például a közműveket is jobban megterheli -, így a befektetők is sokkal nagyobb profitra tehetnek szert. Nem beszélve arról, hogy a magasabb épületek felhúzásának lehetősége a "sötét közterületek kiszélesítésének", a "zöldfelületek kialakításának", de még a történelmi városkép megőrzésének hivatalos szándékával is szöges ellentétben áll:

"Itt a bontás egyértelműen befektetői érdekeket szolgál."

Hatályos településrendezési eszközök a IX. kerületben

Hegedűs Lorántné szerint a sűrű módosítgatás időpontja sem volt véletlen, ugyanis az Országgyűlés még 2016. júniusában fogadott el egy olyan törvényt, ami arra kötelezi az önkormányzatokat, hogy alkossanak rendeletet a településkép védelméről. Ezt megelőzően, 2017. decemberéig egy úgynevezett Településképi Arculati Kézikönyvet kell készíteniük, ami egyaránt tartalmazza a település összes megőrzendő értéket, illetve a városképi szempontból jó és a rossz példákat. Ezekről társadalmi egyeztetést és szakmai fórumokat kell tartani, ahol kikérik a szakemberek, a civilszervezetek, illetve a fontosabb helyi szereplők véleményét.

"A IX. kerületben tudták, hogy lesz egy ilyen törvény, és elkezdtek piszkosul nyomulni a saját építési szabályzataik felülvizsgálatával, azért, mert a törvényi hierarchiában azok felsőbb jogszabálynak minősülnek, mint a városkép-védelmi rendelet"

- magyarázta a sietség okát a jobbikos politikus.

A képviselő asszony szerint egyébként a 2016-os törvény hasonlóan jó megoldás lehet a városképi szempontból értékes épületek megóvására, mint a Fiatal Műemlékvédők által javasolt Műemlék Jelentőségű Területté nyilvánítás, mivel az elkészítendő önkormányzati rendelet lehetővé teszi azon lakóközösségek bírságolását, ahol nem fordítanak elegendő forrásokat az épületek állagának megőrzésére, attól függetlenül, hogy az adott épület műemlék-e vagy sem. A büntetést ráadásul akárhányszor ki lehet szabni, és ahol nem fizetnek, az a lakótömb önkormányzati tulajdonba kerülhet.

Arra a kérdésünkre, hogy mit lehet lépni a már önkormányzati tulajdonban lévő elhanyagolt épületek ügyében, a képviselő asszony úgy válaszolt:

"A karbantartási kötelezettség az önkormányzatra is vonatkozik. Elvárható, hogy a kerület, vagy a város vezetője jó gazda legyen: az önkormányzat vagyonát, többek között az Alkotmány szerint is felelősen, átláthatóan és fenntarthatóan kell kezelni. Ez nem csak a pénzre, hanem az ingatlanvagyonra is vonatkozik. Aki ennek nem tesz eleget, az hanyag kezelést valósít meg."

Szerinte az önkormányzatnak olyan bérleti díjakat kell meghatároznia, hogy azokból a házak karbantartására is legyen forrás.
A szocializmus öröksége és a szakmai felelősség

Hegedűs Lorántné azt is elmondta: ugyan előfordul, hogy egy épület annyira rossz állapotba kerül, hogy le kell bontani, ezekben az esetekben is minimum elvárás kéne legyen az eredeti homlokzat visszaállítása, vagy megőrzése, attól függetlenül, mennyire drasztikusan alakítják át az adott házat.

Az átépítések kapcsán szomorú tapasztalatként említette, hogy a 30-40 éve alkalmazott módszer, miszerint a "héjszerűen meghagyott" homlokzatokat megtámasztják, míg belül befejezik az akár több emelet mély építkezést, általában nem működik, mert a legtöbb esetben a védendő szerkezet leomlik.

Kiemelte: az, hogy a külső kerületek többségében olyan botrányos állapotban van a XIX. századtól Budapesten kiépült, egységes, ugyanakkor esztétikus és harmonikus város- és utcakép, az javarészt a szocializmus évtizedeinek köszönhető.

Ettől függetlenül elfogadhatatlannak és az építési szabályzatoknak is ellentmondónak nevezte az olyan megoldásokat, miszerint modern épületeket emelnek a történelmi utcaképpel rendelkező környékek közepén. A szabályozás szerint ugyanis érvényesülnie kellene az illeszkedés törvényének, ám a valóságban ezt sokszor nem veszik figyelembe:

"Ha amit építenek, meg is felel az építési szabályzatban foglaltaknak, de ordítóan kilóg az utcaképből, akkor az nem megfelelő épület, hiába szabályosak a paraméterei."

Hozzátette:

"Azt nem értem, hol a mostani főépítész szeme és ízlése, hogy ilyen szar épületeket engedélyez? Azért van a főépítész, vagy a tervtanács, hogy adott esetben azt mondják: 'ne haragudjon, kolléga, de menjen haza és gondolja át még egyszer, mert ez finoman szólva nem sikerült'."

Hegedűs Lorántné a kérdés kapcsán külön fontosnak tartja a tömbbelsők rehabilitációját, átszellőzhetővé, élhetőbbé és jobban kihasználhatóvá tételét. Emiatt akár a hátsó traktusok megbontását is indokoltnak tartja, ami modern módszerekkel anélkül is kivitelezhető, hogy egész lakótömböket kellene a földdel kellene egyenlővé tenni.
Több százszorosan térülhetnek meg a felújítások

A jobbikos politikus szerint hatalmas potenciál rejlik a történelmi városkép megőrzésében, hiszen rengeteg turista épp a páratlan és egységes látvány miatt keresi fel Budapestet, amit minden eszközzel ki kellene aknázni a fővárosnak és a kerületeknek.

A műemlékmegóvás kifizetődő voltára egy norvég példát hozott, ahol egy több száz esztendős, falusi fatemplomot újított fel a helyi önkormányzat. Ez jelentős turisztikai pezsgést eredményezett, ami komoly befektetési hullámot indított meg a községben, és végül az épületre költött összeg nyolcszázszorosát hozta vissza.

"Épp ezért igenis fontos, hogy megóvjuk és felújítsuk építészeti értékeinket, mert lám, ez az egyetlen kis példa is döbbenetes mértékű haszonnal járt."