2017
wikipédia
A Tanács határozatának tartalma
Az Európai Bizottság a kötelező betelepítési kvóták szerint osztaná szét az EU területére érkező menedékkérőket az Európai Unió tagállamai között. A bizottság az európaiak egymás közötti szolidaritására hivatkozva tett javaslatot egy olyan mechanizmus elfogadására, amely az egyes országok adottságainak és teherbíró képességnek figyelembe vételével kialakított arányszám (kvóta, arányos rész, hányad) szerint, automatikusan osztaná szét a menedékkérőket.
A nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 számú tanácsi határozat[3] kötelező betelepítést állapított meg a tagállamok számára. A határozatot Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata, valamint Finnország tartózkodása mellett minősített többségi szavazással fogadták el. Eszerint minden tagállamnak be kell fogadnia valamennyit a Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérők közül.[4]
A határozat célja az európai migrációs krízisben leginkább érintett tagállamok tehermentesítése egy olyan intézményi megoldás létrehozásával, amely megpróbálja igazságosan elosztani a terheket a tagállamok között.[5]
Az Európai Unió demográfiai válságának[11] az Európai Parlament egyes képviselői egy 2008-as dokumentum szerint az európai demográfiai deficit egyik lehetséges megoldásának látták a bevándorlást.[12] Ugyanakkor az Európai Parlament dokumentuma nem tömeges bevándorlást vizionált, és felszólította a tagállamokat, hogy az integráció elősegítése mellett küzdjenek az emberkereskedelem és az illegális munkaközvetítő hálózatok ellen.
Az Európai Bizottság 2015. májusában új menekültügyi és bevándorlási stratégiát fogadott el, amely a közös európai menekültügy egyik alapvetése. Az Európai Bizottság 2015. május 27-i első végrehajtási csomagja részeként Görögország és Olaszország megsegítése jegyében 40 ezer menedékkérő kötelező kvóta alapján történő áthelyezéséről szóló javaslattételről döntött.[13] Az Európai Unióról szóló szerződés 78.3-as cikkelye alapján a tervezett intézkedés, a nemzetközi védelemre szoruló személyek „igazságos és kiegyensúlyozott” szétosztásáról (relocation) szól olyankor, amikor egyszerre aránytalanul nagy számban érkeznek menedékkérők egy-egy tagállamba.[14]
| Az Európai Bizottság 2015. május 27-i sajtóközleményének mellékletei az át- és letelepítési elosztási kulcsokkal[15] |
|---|
Juncker elnök politikai iránymutatásában[16] kiemelte, az illegális migráció, az emberkereskedők és embercsempészek elleni határozott küzdelmet és Európa külső határainak biztosítását erőteljes közös menekültügyi politikával, valamint a jogszerű migrációra vonatkozó új európai politikával kell kiegészíteni. Az elfogadott dokumentum az „Európai migrációs stratégia”[17] szövegének csatolmánya részletezte a kvótarendszert, köztük Magyarország kötelező betelepítési kvótáit.
Azt a mutatót, amelyet egyes elképzelések szerint az áttelepítésre szánt menekültek arányszámának meghatározására használnának, kvótának vagy „kötelező betelepítési kvótának” nevezik.
- Magyarország számára előírt kvótaszámok
- 1,79% Európai áthelyezés rendszer (European relocation scheme)
- 1,53% Európai letelepítési program (European resettlement scheme)[18]
Ennek meghatározása, kiszámítása a Juncker-képletnek nevezett formula (The relocation would be done according to a mandatory distribution key using objective and quantifiable criteria (40% of the size of the population, 40% of the GDP, 10% of the average number of past asylum applications, 10% of the unemployment rate)[19][20] alapján történt.[21] Az alkalmazott formula az EU egy-egy tagországának lakosságszáma, a bruttó hazai termék (GDP) értéke, a korábban beadott menekültkérelmek átlaga és a munkanélküliségi ráta alapján állapította meg a kvótákat.[22]