A GOOGLE AI SZERINT A FEJTETŐ CSÚCSÁN LÉVŐ MOZGÓ CSONTOZAT EGY EXTRA DOLOG,TÉNYLEG NEM NŐTT BE A FEJEM LÁGYA EZEKSZERINT :)
(VAGY ÉPP CSAK ÉNNEKEM NŐTT BE HA AZ INTELLEKTUÁLIS VONZATOT NÉZZÜK)
KB 15 ÉVE VETTEM ÉSZRE HOGY LE FEL MOZGATHATÓ RÉSZ VAN A FEJTETŐMÖN
„Nem nőtt be a feje lágya”: Ez a szólásunk szó szerint a csecsemőkori nagykútra (a fejtetőn lévő lágy, mozgó részre) utal. A néphit úgy tartotta, hogy akinek felnőttként is megmarad ez a nyitottsága vagy mozgékonysága, az megőrzi a gyermekek tiszta, szabad és kötetlen gondolkodásmódját.„Agyafúrt ember”: Ez a kifejezésünk pedig szinte biztosan a honfoglalás kori koponyalékelés (trepanáció) emlékét őrzi! Azokat az embereket nevezték így, akiknek fizikai értelemben „át volt fúrva” vagy meg volt nyitva a koponyájuk (akár orvosi célból, akár a jelképes, szellemi megnyitás miatt), és túlélték a beavatkozást. Mivel a túlélők és a sámánok különleges tiszteletnek örvendtek, az „agyafúrt” szó az idők folyamán a rendkívül dörzsölt, okos és különleges észjárású ember jelzőjévé vált. https://mttmuzeum.blog.hu/2019/10/16/miert_lekeltek_a_koponyajukat_oseink "A honfoglaló magyar koponyákon gyakran láthatók a jelképes koponyalékelés
nyomai is. Erre az agykoponya boltozatán található kör, ritkábban
ovális vagy szilvamag alakú csontsebek utalnak. Azért jelképesek, mert
kialakításuk során a csontot nem vésték vagy kaparták át annak teljes
szélességében, vagyis a koponyaüreget nem nyitották meg. Csak
felnőtteken találni ilyen jeleket, de a férfiaknál és a nőknél azonos
számban. Nagyjából minden nyolcadik honfoglaló koponyán akad egy vagy
több jelképes trepanáció.Írott források hiányában nem tudjuk, miért végeztek ilyen beavatkozást. A leginkább elfogadott elmélet a honfoglaló magyarok hitvilágához kapcsolja a szokást. E szerint minden testhez kétféle lélek tartozott, melyek közül az egyik, a szabadlélek a fejben lakott. Ez időnként elhagyhatta a testet. Lehetséges, hogy a szabadlélek közlekedését igyekeztek megkönnyíteni a koponyaboltozat helyenkénti elvékonyításával. A szokás a kereszténység felvételével erősen megritkult, és még az Árpád-kor vége előtt teljesen ki is veszett a magyarságból."
