update: tisztán látszik a nagy ferde szemű nagyfejű lény a sisak mögött
We have the case of a boy named Ronnie Hill, aged 14, of Pamlico county, North Carolina. On the fine summer afternoon of 21 July 1967, he was playing in his family’s garden, apparently alone, when a strange scent filled the air. It was so bad that it made his eyes start to tear; he became suddenly concerned that this malodorous aroma had to do with the spaceship landing in a nearby field. Thinking, and quite rightly, that no one would believe him if he told them he’d seen a flying saucer, he ran inside to get a portable Kodak camera.
Returning to the scene, Ronnie saw that the spaceship, a spherical white thing that he estimated to be about 9 feet in diameter, had indeed come to rest in the nearby field. Ominously, from behind the craft stepped a creature clad in a shiny silver suit, with spindly, thin legs and an oversized gnome head. It carried a black object that it inserted into the ground, withdrew, and then returned to his ship, which departed for points unknown. In the ship’s wake, Ronnie could smell something similar to propane gas, but the thing that scared him the most was that this whole nightmare scene played out in absolute, dead, total silence. No birds chirping, no insects whirring, no nothing.
Ismerjük egy Ronnie Hill nevű, 14 éves fiú esetét Pamlico megyéből, Észak-Karolinából. 1967. július 21-én, egy szép nyári délutánon a családja kertjében játszott, látszólag egyedül, amikor furcsa illat csapta meg a levegőt. Olyan erős volt, hogy könnyezni kezdett tőle a szeme; hirtelen aggódni kezdett, hogy ez a bűzös aroma az űrhajó közeli mezőn való leszállásával van összefüggésben. Arra gondolva – és teljesen jogosan –, hogy senki sem hinné el neki, ha azt mondaná, hogy repülő csészealjat látott, berohant egy hordozható Kodak fényképezőgépért.
Visszatérve a helyszínre, Ronnie látta, hogy az űrhajó, egy gömb alakú fehér valami, amelynek átmérőjét körülbelül 9 lábra becsülte, valóban megállt a közeli mezőn. Baljóslatúan a jármű mögül egy fényes ezüst ruhába öltözött lény lépett ki, vékony, vékony lábakkal és túlméretezett gnómfejjel. Egy fekete tárgyat vitt magával, amelyet a földbe szúrt, visszahúzott, majd visszatért az űrhajójára, amely ismeretlen pontok felé indult. A hajó nyomában Ronnie valami propángázhoz hasonló szagot érzett, de ami a legjobban megijesztette, az az volt, hogy ez az egész rémálomjelenet teljes, halott, teljes csendben játszódott le. Nem csicseregtek a madarak, nem zúgtak a rovarok, semmi sem.
